Módszertan — hogyan áll össze a rangsor?
A bankvalasztas.hu rangsora 100%-ban költség-alapú és promó-mentes: nálunk a sorrendet soha nem promóciós szerződés dönti el. Ezen az oldalon tételesen leírjuk, milyen szabályok szerint áll össze a rangsor — pontosan azt, amit a kalkulátor motorja ténylegesen csinál, hogy bármikor ellenőrizhető legyen.
Hogyan áll össze a sorrend?
A sorrendet kizárólag az dönti el, hogy összesen mennyit fizetsz. Pénzért nem lehet előrébb kerülni nálunk.
A találati lista sorrendjét kizárólag a kiszámított teljes költség határozza meg. A sorrendet promóciós szerződés, jutalék vagy bármilyen partneri megállapodás soha nem befolyásolja — kizárólag a kiszámított teljes költség dönt.
Az elsődleges (alapértelmezetten megjelenő) rangsor mindig az 1 éves, akció nélküli — tehát a számlanyitási bónusz nélküli — összköltség szerint rendez. Ez a bank tartósan érvényes, nem időszakos árazását tükrözi.
Mi történik holtverseny esetén?
Ha két csomag ugyanannyiba kerül, előre rögzített, kiszámítható szabály dönt — nem véletlen és nem kézi beavatkozás.
Azonos teljes költség esetén a másodlagos rendezési szempont a bank `id` mezője szerinti ábécésorrend (növekvő) — ez biztosítja a determinisztikus, promóció-mentes rangsort (KONCEPCIO.md §1, §5.1).
Ha elméletileg ugyanannak a banknak két csomagja pontosan azonos költséggel szerepelne, egy további, a csomag azonosítója szerinti ábécésorrend zár le minden bizonytalanságot — ez sosem befolyásolja a bankok közötti sorrendet, kizárólag egy adott bankon belüli, elméleti esetet zár le determinisztikusan.
Hogyan számoljuk az 1, 2 és 3 éves összköltséget?
Nem havi díjat mutatunk, hanem azt, mennyibe kerül a számla összesen egy, két, illetve három év alatt.
Az 1. éves összköltség a havonta ismétlődő díjakból (számlavezetés, utalások, csoportos beszedés, készpénzfelvétel, kártyás vásárlás, értesítés, devizahasználat) és az egyszeri/éves kártyadíjakból (kibocsátási díj, első évi kártyadíj) épül fel.
A 2. és a 3. év HALMOZOTT (kumulatív) összeg: a 2. év = 1. év + egy "további évekre" vonatkozó éves növekmény, a 3. év = 2. év + ugyanaz a növekmény. A modell a 2. és a 3. évre azonos növekményt feltételez, mert a bemeneti díjmodell a "további évek" díjait egyetlen tételként rögzíti, nem évenként külön-külön.
Ha egy díjtétel havi darabszám és havi összesített összeg formájában érkezik, az ÁTLAGOS tranzakciónkénti összeggel számoljuk ki egy tranzakció díját, majd ezt szorozzuk a havi darabszámmal.
A kerekítés iránya: matematikai — a matematikai (fél felfelé) kerekítés semleges, egyik bank díját sem torzítja szisztematikusan egyik irányba sem.
Ha egy bank alapdíja időkorlátos akció eredménye, és a forrás ismeri a lejárat utáni (magasabb) díjat, a "további évek" számítás ezt a magasabb díjat veszi figyelembe — egy összehasonlító oldalon az alulbecslés a legveszélyesebb hiba, ezért a díj soha nem marad csendben az alacsonyabb, akciós árnál.
Hogyan kezeljük a számlanyitási bónuszt?
A számlanyitási ajándék nem tolhat előrébb egy bankot. Külön nézetben látod, mit ér — de az alaprangsort nem érinti.
A számlanyitási bónusz soha nem számít bele az alaprangsorba — az "akció nélküli" nézet dönt arról, melyik bank kerül előrébb.
A bónusz csak egy külön, másodlagos "akcióval" nézetben jelenik meg, ahol a költségből levonjuk a bónusz összegét — de csak akkor, ha a bónusz a lekérdezés napján ténylegesen érvényes (van kezdő dátuma, és — ha van megadva vég dátuma — még nincs lejárva).
Mi történik, ha egy díjtétel hiányzik?
Ha egy díjat a bank nem hoz nyilvánosságra, nem találunk ki helyette összeget. A legtöbb ilyen esetben a csomag bent marad, de jelezzük, hogy a valós költség magasabb lehet — a havi számlavezetési díj viszont kivétel: annak hiánya mindig kizárja a csomagot.
Egyetlen díjtétel van, aminek hiánya mindig kizárja a csomagot a rangsorból: a havi számlavezetési díj. Ez minden csomagnál alapvető tétel — nélküle nem lehet becsületesen összköltséget számolni, ezért itt a rendszer soha nem becsül meg egy hiányzó forintösszeget.
Minden más díjtétel — az értesítési díj (SMS vagy push), a hat tranzakciós kategória (eseti utalás, rendszeres utalás, csoportos beszedés, saját és idegen ATM-felvétel, kártyás vásárlás), a kártyadíj mindhárom eleme, és a kártyás devizaváltási felár — más elbírálás alá esik: ha a megadott paraméterek ténylegesen érintik az adott tételt, de a bank nem közli nyilvánosan (pl. van megadva devizás költés, de az adott bank kártyás deviza-felára nem szerepel egyetlen elérhető dokumentumban sem), a csomag emiatt nem esik ki a rangsorból. Az adott tétel ilyenkor 0 Ft-tal számít bele az összköltségbe, de az eredmény külön, látható jelöléssel "alsó becslésként" jelenik meg: a tényleges költség ennél magasabb lehet.
Ezt a szigorú kizárás helyett választottuk, mert ezeknek a mezőknek egy részét a bankok jellemzően nem közlik géppel olvasható, nyilvános formában — a kártyás devizaváltási felár a 11 legnagyobb (T1) bankból jelenleg 1 banknál ismert. A szigorú kizárás emiatt gyakorlatilag üresre söpörte volna a rangsort minden olyan profilnál, ahol devizás költés is szerepel — "alsó becsléssel" viszont a bankok láthatók maradnak, a felhasználó pedig egyértelmű jelzést kap arról, hogy egy adott csomagnál a megjelenített összeg ennél magasabb is lehet.
Milyen régi adatot fogadunk el?
Nem elég, hogy az adat egyszer igaz volt: számon tartjuk, mikor ellenőriztük utoljára, és ha régi, azt megmondjuk.
Minden díjtétel mellett két dátum szerepel: a bank hirdetményének hatálybalépési dátuma, és az a dátum, amikor mi utoljára ellenőriztük az adatot a forrásnál. A frissesség-küszöb ez UTÓBBI (az ellenőrzés dátuma) alapján dönt, nem a hirdetmény dátuma alapján.
Ha az utolsó ellenőrzésünk óta eltelt idő meghaladja a 60 napot, a csomag figyelmeztető jelzést kap, de egyelőre marad a rangsorban.
Ha az utolsó ellenőrzésünk óta eltelt idő meghaladja a 90 napot, a csomag automatikusan kikerül a rangsorból, amíg újra nem ellenőrizzük a forrásnál.
A jövedelem ±20%-os sávján belül (tehát 20%-kal alacsonyabb és 20%-kal magasabb jövedelemre is) újraszámoljuk a teljes költséget — ez mutatja meg, hogy egy kisebb jövedelemingadozás mellett is ugyanaz marad-e a legolcsóbb bank, vagy megváltozik a győztes.
Melyik bankok szerepelnek — és milyen mélységben?
Nem csak azokat a bankokat soroljuk fel, amelyekkel kapcsolatunk van — a teljes piac szerepel, jelezve, melyikről milyen mélységű adatunk van.
A bankkör teljeskörű: minden releváns lakossági szolgáltató szerepel a törzsadatban, a különbség kizárólag az adatmélységben van. Jelenleg összesen 33 intézmény szerepel a törzsadatban.
T1 — teljes díjmodell a kalkulátorban — 11 intézmény
A bankszámla-vertikális magja: teljes, tranzakciónkénti díjmodellel szerepelnek a kalkulátorban.
T2 — kalkulátorban termék-szinten, ahol releváns — 10 intézmény
Termék-szintű megjelenés, ahol az adott vertikálisnak (pl. személyi kölcsön) van kalkulátora.
Ebből 3 szerepel valamelyik kalkulátorban.
T3 — csak adatlap — 12 intézmény
Nincs a kalkulátorban releváns lakossági termékük — önálló adatlapot kapnak, a rangsorban nem szerepelnek.
Ebből 0 szerepel valamelyik kalkulátorban.
Hogyan tartjuk karban a bankkört?
A banklista nem egyszer készült el: rendszeresen újranézzük, és az új szereplők is bekerülnek.
A bankkört évente felülvizsgáljuk a Magyar Bankszövetség taglistája és az MNB intézménykereső alapján. Egy új belépő (pl. egy új digitális bank) legkésőbb 30 napon belül saját adatlapot kap.
Miből él a bankvalasztas.hu — és ez befolyásolja-e a sorrendet?
Megmondjuk, miből élünk. A bevételünk attól függ, hogy átkattintasz-e — nem attól, hogy melyik bankot mutatjuk elöl.
A bankvalasztas.hu bevétele kattintás-alapú (CPC/affiliate) elszámolásból származik: amikor valaki egy bank ajánlatára kattint, mért, egyedi azonosítóval ellátott linken keresztül jut át a bank saját oldalára.
Ez a bevételi modell nem hat vissza a rangsorra: a fenti szabályok — kizárólag a teljes költség dönt, promóciós szerződés vagy jutalék nem befolyásolja a sorrendet — attól függetlenül érvényesek, hogy egy adott bankkal van-e élő partneri/elszámolási kapcsolatunk.